Egy csepp ház

Ma volt az asztalos, hogy megbeszéljük pontosan az ablakpárkányok színét, és a nagy ablak alá elképzelt tároló szekrényke részleteit. Mindegyik fenyőből fog készülni és amennyire lehet a már megrendelt beltéri ajtókhoz hasonló színben fognak pompázni. Ezeket a képeket mutogattam neki: Nagyon izgatott vagyok.

Lakberendezési és kerttervezési lázban égek. Véletlen futottam bele egy hirdetésbe és jutottam el ezekhez a cserépkályhákhoz. Igaz, nem mostanában, de ha egyszer lesz rá pénzünk valami hasonlót szeretnék én is. Huh, szerelmes vagyok.  Sok cserépkályhába.

Még az építkezés előtt elkészült, de valamiért nem került ide, úgyhogy most bepótolom. Persze nem pont ilyen lesz, de az elrendezés marad. Duplamosdó nem lesz, bár elférne és nagyon jól néz ki, de felesleges. A falfülkéket nem építettük meg, a WC-t viszont egy fallal privátabbá tettük és áthelyeztük a ablak falára. A kád pedig egy 11 cm-es dobogóra kerül, hogy megkaphassa azt a lejtést a szennyvízcső, ami jár neki. A csempe középszürke lesz, mindenhol egyszínű.

Megint elmaradtam a naplózással, még jó, hogy nekem nem kell vezetnem semmiféle építési naplót. A megbeszéltek szerint után egy héttel megérkezett a gipszkartonos szakember, talán az eddigi legprecízebb, leglelkiismeretesebb az eddigiek után. Két hét alatt fellécezte, beszigetelte, hőtükörfóliázta, újra lécezte és gipszkartonozta a tetőt. Azóta már a villanyszerelő behúzta a vezetékeket a csövekbe, és a bankos fiú is járt értékbecsülni. Jelenleg 78%-os a készültségi fok. Jövő héten kapjuk meg az újabb részletet, hogy folytathassuk a munkát. Eddig 16 millió 800 ezer forintot költöttünk el, plusz a papírmunka, ami olyan 800 ezer forintba került. Egy hét múlva jön a festő glettelni, utána pedig a burkoló csempézni. Feri addig bevakolja a villanyszerelő ütötte lyukakat és csatornákat, mi pedig Bálinttal  lázszünetben felfrissítettük az ebédlőt, mert bárányhimlősnek lenni unalmas. Mindeközben elkészült az ebédlőasztalunk is, aminek nagyon örülünk, b