Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2015

ami sok, az sok

Decemberben megelégeltük a füstöt, átálltunk gázfűtésre. Hívtunk kéményest, aki megmondta, amit már eddig is tudtunk, hogy a kémény túl szűk a kazánunkhoz, szóval beújítottunk egyet, és miközben a lábadozó fűtésszerelőre vártunk/várunk, rájöttünk, hogy gázzal fűteni szinte annyiba kerül, mint fával, de lényegesen kényelmesebb.


Új kéményünk: Az ára 126 ezer forint.  Egy délelőtt alatt beállították.

Arról, hogy többre vágyunk

De legalábbis térre, ahol levegőhöz jut az ember.


Azzal kezdődött, hogy Feri azt mondta, most már aztán maradjunk a fenekünkön. Értsd ezalatt, hogy nem költözködünk, sőt még csak nem is alakítunk át, újítunk fel, festünk ki, javítunk meg valamit. Semmit. Rendben. Én elvoltam magammal, meg Kacival a hasamban. Ő meg eljárt Petikével sétálni, biciklizni. Egy hónap múlva be is jelentette, hogy talált házat. ?!?!?!?!?!? És tényleg. Biciklizés közben nemcsak a környéket fedzeték fel, hanem a helyi ingatlanpiacot is felgöngyölítették, így megtalálta a nekünkvalókat. Kicsit, de nagy kerttel. És persze, hogy megnéztük őket, és persze, hogy kiválasztottuk, és persze, hogy rohantunk a bankba újabb hitelért, mikor éppen két hónappal azelőtt sikerült visszatörleszteni az előzőt, és mi tényleg a fenekünkön akartunk ülni.  Ez volt 2010 nyarán. Mire megérkezett az ősz, elrendeződtek a papírügyek és szeptember 28-án, pénteken meg is kaptuk a kulcsokat. Még aznap egyeztettünk a vízvezeték és fűtésszere…