Ugrás a fő tartalomra

Tervek engedélyezés alatt

Nem teltek eseménytelenül a hónapok. A tervezési folyamatokba időközben beszállt egy statikus, aki a vasalási terveket is elkészítette, az energetikai szakértő, a költségvetés tervező. Időközben a komplett leendő házat elmozdítottuk, a szomszéd szabálytalanul megépített garázsának köszönhetően az udvarba beljebb, az utcafronthoz közelebb került, hogy a tűzvédelmi távolságot szabályosan és biztonságosan tarthassuk. Így kisebb lett némileg az udvarunk, és a leendő előszobánk, valamint pont ennyivel nőtt a ház mögötti holttér területe. Mindez már az engedélyezésre benyújtott terveket is érintette, nagyjából minden szakember javíthatta a már kész terveket és számolásokat. De a lényeg, hogy a papírmunka első része elkészült, és ma jönnek a helyi építési osztályról szemlézni az építkezés helyszínét.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dióhéjban az elmúlt hónapról.

Nem írtam, mert olyan jól mulatok kint a mókimentes időmben, hogy hat ökörrel sem lehetne a gép elé vontatni, de most erőt vettem magamon, mert lassan annyi az elmaradásom, hogy képtelen leszek bepótolni. Most is csak nagy vonalakban vázolom, mert sok dolog a múlt homályába vész, de a képek azért megmaradtak. Szóval lettek oromfalaink és kéményünk is. Ami ezután következett az a várakozás volt a kamionra, ami Lentiből,  a gyárból hozta a cserepünket. Előtte jöttek az ácsok, fóliáztak léceztek, majd feldobálták a cserepet. Ez két napjukba került, a kamion hetekbe. Cserepezéskor derült ki, hogy kevés szélcserepet rendeltek, így annak beszerzése újabb heteket igényelt, és csak egy hete készült el a teljes cserépfedése a háznak.
Cserepezéshez előkészítve.

Hurrá! Megérkezett a cserép!
Szélcserepek nélkül, a kutyafáját!
Szélcserepekkel. 
Tetőkiugró szigetelésre kész.
Közben néha megjelentek a kőművesek, főleg szombatonként, mert hétköznap más megrendelőnél dolgoznak. Néhány hétvége alatt s…

Ma tegnap és tegnapelőtt az aljzatbeton készült

Vagyis egy csomó dolog történt azóta, hogy utoljára idekerültem. A nyílászárók beszerelése után megérkezett a kőműves és leégette a kátránypapírt, vízszigetelte a szerelőbetont és körben a ház lábazatát. Ezek után két hetet vártunk a vizes fiúkra, akik befejezték a szennyvíz és vízcsövek beszerelését. Szorosan nyomukban topogott a villanyszerelő, aki újabb száz métert csövet fektetett, most a ház padlójára. Mikor elkészült, két ünnep között megjelent a kőműves, hogy előkészítse a fűtéscsövekhez a terepet. Hungarocellel hőszigetelte a padlót, majd hőtükör fóliával betakargatta azt. Tetejére vasháló került. Január negyedikén pedig a vizes fiúk letekergettek többszáz méter fűtéscsövet a házban, amiről sajnos kép nem készült, mert szinte csak sötétben láttuk, és ha minden jól megy, akkor már nem is fogjuk. Január ötödikén Feri felgyújtotta az új házat. Szerencsére csak a kartondobozok kaptak lángra a kályha mellett. A vizesek és a kőművesek nagyon röhögtek. Én kicsit sem, de leírom ide,…

És tényleg megcsinálták

Reggel nyolctól este nyolcig minden nyílászáró a helyére került. Nem varázsütésre, hanem rengeteg matekolással, cipekedéssel, néhol mókolással és bontással, de leginkább szünet nélküli munkával és még az esti hangulatvilágításban is jó kedéllyel. Öröm volt nézni őket és velük lenni, de máig csodálkozom, hogy nem fagytak le legalább a lábujjaik az egész napos hidegben. Este, mire elkészültek, váltig állították, hogy már sokkal jobb a klíma, mint mikor elkezdték. Biztos csak a refi miatt. 




Az eb azóta sem érti mi történt és ugatja az ajtókat, amik nem engedik, hogy bekukucskáljon, majd bekopogtasson hozzánk a régi üvegajtón .